Ugrás a tartalomra
Baranya megye

Független települési kalauz. Nem Baranya megye önkormányzatának hivatalos honlapja.

Baranya megye

Baranya megye székhelye Pécs, ahol a Kormányhivatal működik, és ahol a római Sopianae állt. A Mecsek tájvédelmi körzetei a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz tartoznak.123

Megyeszékhely
Pécs
Települések száma
301
Városok száma
14
Járások száma
10
Lakónépesség
351 158 fő
Lakások száma
171 647
Terület
4429,7 km²

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1. A megyei összesítés saját számítás.

A Zengő (682 m), a Mecsek legmagasabb csúcsa és Baranya legmagasabb pontja – illusztráció
A Zengő (682 m), a Mecsek legmagasabb csúcsa és Baranya legmagasabb pontja. MI-vel készült illusztráció, nem fénykép. Alapja Györkő Zsombor fotója (Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0). Az illusztráció ugyanezen licenc feltételei szerint használható fel.
Bács-Kiskun megyeBékés megyeBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBudapestCsongrád-Csanád megyeFejér megyeGyőr-Moson-Sopron megyeHajdú-Bihar megyeHeves megyeJász-Nagykun-Szolnok megyeKomárom-Esztergom megyeNógrád megyePest megyeSomogy megyeSzabolcs-Szatmár-Bereg megyeTolna megyeVas megyeVeszprém megyeZala megyeBaranya megye
Baranya megye Magyarország térképén. A megyékre kattintva azok kalauza nyílik meg. Térkép: © OpenStreetMap közreműködők.

Baranya megye története

Sopianae és Valeria

Pécs elődjét, a római Sopianae-t a Kr. u. 2. század elején alapították. Amikor Pannóniát 296 körül négy részre osztották, Sopianae lett az egyik negyed, Valeria központja.2

Baranyavár, Pécs és az első említések

Az államalapítás utáni vármegyeszervezetben a baranyai vármegye székhelye nem Pécs, hanem Baranyavár volt. A Pécsi Egyházmegyét 1009. augusztus 23-án alapították; ma Tolna és Baranya területére terjed ki. A pécsi vár valószínűleg már a 11. században állt. Pesty Frigyes szerint Baranya vármegye az Árpád-korban biztosan létezett, és 1193-ból említik. A Pécs nevet 1235-ben és 1290 körül említik először, Villányt pedig 1311-ben Viliam néven.245678

A pécsi egyetem és Janus Pannonius

Nagy Lajos király 1367-ben alapította a pécsi egyetemet. V. Orbán pápa az alapítást 1367. szeptember 1-jén Avignonban erősítette meg. Janus Pannonius 1459-ben lett pécsi püspök.2910

Mohács után: a török kor

A mohácsi csata után török portyázók három napig fosztogattak Pécs városában. 1543 júniusában Pécs megnyitotta kapuit Kaszim bég előtt, a pécsi várat pedig ellenállás nélkül feladták. Siklós ugyanebben az évben török kézre került. 1566-ban a törökök elfoglalták Szigetvár várát, amelyet Zrínyi Miklós védett. Baranyavár kastélyának helyén a törökök palánkvárat emeltek, amelyet 1664-ben lerombolták. Pécs városát 1686. október 14-én vette át a töröktől Badeni Lajos; Siklós ebben az évben szabadult fel, Szigetvárt pedig 1689 februárjában vették vissza.24111213

Látnivalók

Pécsi ókeresztény sírkamrák

A pécsi ókeresztény sírkamrák legjelentősebb emlékei a dómtéren és a székesegyház közelében találhatók. Az elsőt 1716-ban találták meg, egy következő 1782-ben, a székesegyház délkeleti tornya mellett került elő. Az I. számú Péter-Pál sírkamra északi falán Krisztus-monogram látható Szent Péter és Pál apostol mellett. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2000 novemberében a világörökség részévé nyilvánította a sírkamrákat.214

Zsolnay Kulturális Negyed

A pécsi Zsolnay Negyed 2014. május 16-án felkerült a hungarikumok listájára. Területén 15 védett műemléképület és 88 köztéri Zsolnay-szobor áll.15

Mohácsi Nemzeti Emlékhely

A mohácsi csatát 1526. augusztus 29-én vívták. II. Lajos király a csatából menekülve a megduzzadt Csele patakba fulladt. A csata helyszínén 1976-ban nyílt meg akkori nevén a Történelmi Emlékhely, amelynek parkja 1700 katona végső nyughelye.1617

Szigetvári vár

A szigetvári várat 1420 előtt építtette Anthemi Oswald. A város honlapja szerint mai formáját az elfoglalás után a törökök építették fel. A vár szabálytalan négyszög alaprajzú, sarkain bástyákkal.1213

Siklósi vár

A várat a tatárjárás (1241–42) után építtette a Kán nembeli Siklósi család. 1401-ben a lázadók itt tartották fogva Zsigmond királyt. A szabálytalan négyszögű belső vár átalakított formában áll, az ovális, tornyokkal erősített külső falövből pedig jelentős romok maradtak meg.11

Pécsi székesegyház

A székesegyház mai háromhajós, négy saroktornyos alakja a 12. század vége felé alakult ki. Legrégibb téregysége az altemplom, amely valószínűleg az 1064-i tűz után épült. Mai alaprajza az Árpád-kori elrendezést őrzi, boltozatait pedig a diadalíven fennmaradt felirat szerint 1505-ben fejezték be.18

Szigetvári dzsámi

Ali pasa városparancsnok 1588–89-ben építtetett dzsámit Szigetváron a premontreiek lebontott temploma helyén. A törökök kiűzése után lőporraktár lett, 1712-ben templomként szentelték fel, 1780-ban pedig barokk stílusban alakították át.12

Pécsváradi vár

Pécsváradon a középkorban bencés apátság működött. Az apátsági erődítést 1391 után Csöméni Imre apát építtette ki tornyos erősséggé. A vár szabálytalan alaprajzú volt, három kerek tornya közül egy áll. 1543-ban megszállták a törökök, és kijavították.1920

Érdekességek

  • A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán jött létre mintegy 50 000 hektáron; a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetet 2009-ben hirdették ki, területe 10 315 hektár.21
  • A dunaszekcsői löszfal 1998 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, a Zengő pedig 682 méter magas.2122
  • Pécs 1780. január 21-én lett szabad királyi város.2
  • 1705-ben Vak Bottyán csapatai egy évre elfoglalták a siklósi várat.11

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Baranya megye több településén kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.baranyamegyeben.comAjtó ajto.baranyamegyeben.comRedőny redony.baranyamegyeben.comSzúnyogháló szunyoghalo.baranyamegyeben.com

Kereskedelmi oldal. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

  1. Kormányhivatalok kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/baranya/megye/foispan
  2. Magyar Katolikus Lexikon (Pécs) lexikon.katolikus.hu/P/Pécs.html
  3. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ddnp.hu/hasznos/mukodesi_terulet
  4. Magyar Katolikus Lexikon (Baranyavár) lexikon.katolikus.hu/B/Baranyavár.html
  5. Pécsi Egyházmegye pecsiegyhazmegye.hu
  6. Magyar Katolikus Lexikon (pécsi püspökség) lexikon.katolikus.hu/P/pécsi püspökség.html
  7. Magyar Katolikus Lexikon (vármegyerendszer) lexikon.katolikus.hu/V/vármegyerendszer.html
  8. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/V/Villány.html
  9. Rubicon rubicon.hu/kalendarium/1367-szeptember-1-a-pecsi-e…
  10. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/P/pécsi egyetem.html
  11. Magyar Katolikus Lexikon (Siklós) lexikon.katolikus.hu/S/Siklós.html
  12. Magyar Katolikus Lexikon (Szigetvár) lexikon.katolikus.hu/S/Szigetvár.html
  13. Szigetvár Város Önkormányzata szigetvar.hu/hu/szigetvar-tortenete
  14. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/P/pécsi ókeresztény sírkamrák.html
  15. Zsolnay Negyed (Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.) zsolnaynegyed.hu/latnivalok/a-zsolnay-negyedrol
  16. Magyar Katolikus Lexikon (mohácsi csata) lexikon.katolikus.hu/M/mohácsi csata.html
  17. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ddnp.hu/okoturizmus/bemutatohelyek
  18. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/P/pécsi székesegyház.html
  19. Pécsvárad Város Önkormányzata pecsvarad.hu/varosunk/tortenet
  20. Magyar Katolikus Lexikon (Pécsvárad) lexikon.katolikus.hu/P/Pécsvárad.html
  21. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ddnp.hu/termeszetvedelem/vedett_termeszeti_teru…
  22. Pécsvárad Város Önkormányzata pecsvarad.hu/varosunk/termeszeti-kornyezet

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.